Maradék minden

Üdv mindenkinek, aki belém botlott, vagy régebben a blogteren működött, vagy bármi! Jogosnak érzem, ezért figyelmeztetek mindenkit, nem hiszem, sőt, tartok tőle, hogy egyre kevésbé vagyok szórakoztató (itt meg is jegyzem gyorsan, hogy bátran fikázzatok, vagy ilyesmi, mivel a velem kommunikálók száma a sarkkörökön túli aranylakodalmakéval vetekedhet), de annak ellenére, hogy a valóban érdeklő témák alig haladják meg a nullát, ami, ha megfigyelted egyszerre jelentkezik a minden irányban mozgó kíváncsisággal, gyakran érzem úgy, hogy kb. harmincharmadszor pötyögök ugyanarról, viszont képtelen vagyok nem próbálkozni újra és újra, amiért időről-időre folyton szabatkoznom kell.
Röviden: megpróbálom most itt, mivel a blogteren a minősíthetetlenség elűzött szinte minden igényes szerzőt, engem pedig megfosztott a leghalványabb kedvtől is, hogy az ottmaradtaknak tornáztassam maradék szürkeállományomat. Természetesen tisztelet a kivételnek!
Most viszont, amúgy is rövid beköszönésnek szántam csak soraimat, be is fejezem azzal a titkos reménnyel, hogy esetleg valaki észre is vesz, nem mintha bármi különlegeset, vagy rendkívülit tapasztalhatott volna.
Akkor a legközelebb reményében mindenkinek minden jót!