Kérdezi nagybátyám, miért nem írok már, ahova szoktam. Ez a bejegyzés persze nem válasz lesz, vagy nem csak az.
A válasz az lenne, hogy miért szerettem gyerekkeromban a csillagos eget bámulni, sokáig, nagyon sokáig, amit pedig nem láthattam, a kvazárokig térben, az ősrobbanásig időben, azt elképzeltem, vagyis a végtelenség problematikája bizgatta agyamat, miután a Messier-katalógus gyönyörű galaxisait nézegettem élvezettel.
De fogalmam se volt róla, hogy kerültem én ebbe az egészbe, ki vagyok én és mit kéne akarnom. Nem tudom ma se, csak várok, mint fegyenc a halálsoron és próbálok nem beleőrülni és próbálom megőrizni magam, amíg lehet és próbálok az ellopott szívem nélkül megmaradni.
Üdvözlettel:
G.
You Are There - Mono (J) - 2006
You Are There
2011.01.07. 17:02
Címkék: nagybátyónak
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://dotsontheeyes.blog.hu/api/trackback/id/tr282567868
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.